LizaRókatündérV.I.P. SZTÁR
Liza csevegése
2023. április 21. 20:05:09Volt egy fordulópont az életemben, amikor el kellett döntsem: merre tovább. Ez pedig a 40. születésnapom volt (életkorom nem titok). Na, nem a gyertyák száma ijesztett meg.... sajnos. Hanem az, hogy eme jeles napot a reumatológia várójában töltöttem... És tovább küldtek gerinc MRI-re, ahol nem sok jóval kecsegtettek. A diagnózis alapján 2 porckorong állt a sérv előtti állapotban. Hogy szemléletesen meséljem: a porckorong külső, kemény része kiszáradt, berepedezett, a belső lágy mag épp a kitörésre készült. Ez, ha mindkettő kiszakad, komoly mozgásszervi gondokat idézett volna elő, és még a műtét is előfordulhatott volna.Valamint még egyéb ízületi kopások a térdeimben, gerincferdülés, meg ilyen apróságok. Őszinte leszek: sokkot kaptam. Persze magyarázatot adott az állandó derékfájdalmamra, amit az orvosok egyre drasztikusabb gyógyszerekkel enyhítettek. Végül az orvos egy doboz szteroidot adott... na, ezt nem...
Hónapokig "nyalogattam a sebeimet". És mikor magamhoz tértem az első sokkból, végiggondoltam a lehetőségeket.
1. súlycsökkentés
2. izomzat , ínszalagok megerősítése
3. az ízületek rehidratálása
Kihasználván az első kovid okozta dermedt rémületet, első körben vettem egy kerékpárt. Az első 5 kg súlyfeleslegtől ezzel szabadultam meg, valamint kezdtem hozzászokni, hogy a mozgás nem az ember ellensége :)
Aztán egy ismerős ajánlott egy összetettebb kúrát, fehérjével, több mozgással, több víz fogyasztással. eredmény: újabb mínusz 5 kiló.
Még a derékfájdalmak továbbra is fennálltak, és minden itthoni "sittes kondi" ellenére hol javult, hol rosszabbodott (ma már tudom azt is, hogy nem mindegy mit és hogyan csinálunk)
Majd egy (civil életből ismert) edzőt megkerestem, hogy faragjon belőlem "emberszabásút". Mivel nem most kezdte, őszintén elmondtam a fizikai állapotomat, és ehhez építette fel az edzés tervet.
Tavaly június 8-án állítottam be az edzőterembe, teljesen kezdőként. egyelőre heti 3 nap (azaz délelőtt) volt a terv. Azt nem mondom, hogy minden zökkenőmentes volt. Volt olyan (főleg az első 2 hétben), hogy a saját nyomoromon röhögtem sírva, hogy még a villanykapcsolót sem tudom lekapcsolni az izomláztól... :D
Idén márciustól heti 4, majd a héten heti 5 alkalomra "duzzasztottuk fel" az edzések számát (ez a magyarázat, merre járok én délelőttönként).
Az egy dolog, hogy mostanra erősödött meg annyira az izomzatom, ínszalagjaim, hogy bírom a terhelést, de volt egy igencsak mindent felülmúló hatása: mind az állandó folyadékpótlás, mind a mozgás, mind a megerősödött izomzat (ami tehermentesíti a gerincet) által teljesen fájdalommentesen élek. mi több: a legutóbbi (tavaly szeptemberi) fotózás mind a 2.5 óráját "végigparádéztam" 10 centis sarkú cipőkben, és mindegy volt, milyen pózba teker be engem a fotós :)))
Persze volt ennek a "mozgásos" procedúrának olyan hozadéka is, aminek nemcsak a masszázsbeli strapabírásomban érzitek jótékony hatását, hanem vizuálisan is billen az elégedettség felé a mutató: mínusz 16 kiló, és 2 számmal kisebb ruhaméret. :)))
Most már csak a "finomhangolás" van hátra. Itt-ott még picit alakítani kell, formálgatni, De összességében elégedett vagyok. Önmagammal is, meg azzal is, hogy nem hagytam, hogy a "mindenre pirula" rendszer bedaráljon. Igen, a hosszabb, és a nehezebb utat választottam. És nincs olyan nap, hogy ne lenne izomlázam. Ami érzést valami perverz módon egyébként élvezek is.
Még némi "farigcsálás", aztán kész leszek (még)új(abb) fotókra is.
Utóirat: holnap drukkoljatok! futóversenyre megyek. 2 hét múlva UB (nyugi, csak rövidebb távok 1,5-2,4 km közöttiek). De mégis csak futóverseny... ja, és csókoltatom az orvosokat :))))
Szomszéd lány csevegése
