Ma a buszon mellém ült egy néni. Ő már nem emlékezett rám, de én igen. :) a boldog gyerekkoromban, mikor még a távolsági buszokon a jegyet a kalauznéni adta... ő volt az. Már akkor sem tűnt fiatalnak. Emlékszem, még labujjhegyre kellett álljak, hogy fel tudjam tenni a pultjára a 2 Ft-ost. Mindig mosolygott, míg a jegyet adta. (Anyukámmal megbeszélték, mely távolságon utazok) emlékezett a megbeszéltekre. 2 Ft két ujjal felcsúsztatva, egy hatalmas "csókolom" köszönés mellett, részéről kedves mosoly, majd kihajolva a pult mögül a kezembe adta a jegyet. Aztán mikor bérletes lettem, az elmaradhatatlan nagy, mosolygós köszönés oda-vissza...
Nos, a néni 35 év után mellémült. Beszédbe elegyedtünk. Kérdeztem:
-ugye Bogdányban tetszik lakni?
-igen.
-És a váci révi busszal most hogyan tovább? Meg tetszik várni az esztergomi járatot? (Ez fél óra várakozás)
-igen.
-és ha hazavinném?
(Utaztunk már párszor együtt, emlékeztem, hogy a volános kollégái hol álltak meg a két megálló között, hogy a néninek ne kelljen sokat gyalogolnia)
Nagyon megörült. Mikor beszállt mellém, megkérdezte, hogy arra lakom-e? Mondtam:
-nem. De mindig olyan kedvesen tetszett rám mosolyogni, hogy nem számít, én hol lakom.
A nénit + 15 km bevállalásával hazavittem.
Egy mosoly, amit 35 éve őrzök...
Én még reménykedek :)
Próbálom megelőzni. Akkora nagy baja nincs, ezért talán idejében elcsíphető.
Mikor eladtam alkatrésznek, már a gondos kéz sem a szpészméker nem segített volna rajta.
Szeretem az autókban (is) az érettebb korosztályt... gondos kezekben csodákra képesek ;)))
Az első autóm egy végelgyengülés felé haladó már-már veterán colt volt. Abban aztán semmi extra nem volt. Ha teletankoltam akkor szinte megdupláztam az értékét.
Hát, az én kis Nissan-om egyelőre még "több sebből vérzik"... még az alap dolgokat kell helyrehozni rajta, aztán jöhetnek a (hozzá képest) extrák :)
Én már a második télen nem vakartam jeget a szélvédőről, kicseréltettem az elsőt fűthetőre. A fűthető ülés és kormánynál nagyobb ötlet.
Az én vasam 4 kerekű, 4 évszakos :) de már legalább a jeget nem kell kaparni róla reggelente. Ez is valami ;)
Kedvelem a havas téli tájat, de már nagyon várom a tavaszt.
Vasárnap már majdnem kigördítettem a vasat, de mire megtehettem már elbújt a Nap. Talán majd most vasárnap.
Csók!
Reggel az ablak alatt a picinke cinkék dalolgattak, igaz, még 1 szótaggal kevesebb volt a nótájuk. Ez már azt jelzi, hogy valami alakul a tavasz terén, de még nem merik teljes erőből hirdetni. Gondoltam, ha kórusban csicsergünk, a Tavasz tündér csak kiejti a füléből a füldugót :)
LizaRókatündér
