Off topic hozzászólásai

Sagapo, nem ismertem személyesen, és semmi humoros nem volt a hozzászólásomban. Halálosan komolyan mondtam.

Szép napot Mindenkinek! Nem gondoltam volna, hogy egy viccesnek gondolt megjegyzésemnek ekkora utóélete lesz. Már kicsit bánom, mert valóban ilyen és hasonló gondolatokat ébreszthet, ami nem túl szerencsés egy vidám oldalon. Remélem, ezt most egyik lány sem olvassa, de sajnos ha minimálisan is, de megvan az esélye egy erőszakosan fellépő vendégnek is. Ahogy többen is írtátok nagyon helyesen, hogy az életnél nincs fontosabb dolog. Nálam abszolút priorítás, ha csak egyedül dolgozik a lány, masszlányok esetében is. Szerencsére nincs tudomásom, egy két bunkó vendéget(név nélkül) leszámítva komolyabb atrocitásokról. Szóval maradjunk a napos oldalon, mert az élet szép. Apollo11! Tetszett a sztorid és, hogy megosztottad velünk. Peace and love! 🙂

Jó történet, tanulságos. Megerősíti azt az elméletet, hogy két idegen talákozásánál csupán 3 másodperc alatt dől el minden. Ennyi kell hogy felmérjék egymást, minden tekintetben, még a legbékésebb körülmények között is. Ennyi idő alatt kialakul a"ranglista", azaz, hogy ki az erősebb, okosabb, szebb, stb..... Akkor kiderül, érdemes-e használni is azt az eszközt...

Mai napig álmodom róla, és hogy meghalhattam volna. Kivittek katonaként Szovjetunióba hadgyakorlatra. Nem vihettek volna, mert már csak 35 napom volt a leszerelésig és erre a törvény nem adott lehetőséget. De mivel volt egy találmányom az „SVR Határoló”, ott lett először élesben tesztelve és ott kellett lennem, mint a megalkotója. Ezért a minisztérium külön engedélyt adott arra, hogy még is kivigyenek ☹. Egy feltétellel. Nem vehetek részt konkrétan a hadgyakorlaton, csak az SVR működését értékelhetem ki és elemezhetem éles körülmények között, illetve kantinos szerepkört kaptam. Adtam és vettem mindent amit lehet a hivatalos kereskedés mellett. Oroszok vitték még az üres Cola-s üveget is, konzerveket, cigit, mindent. Cserébe hoztak vodkát, bort, volt hogy lányt is amikor már nem volt másuk. Viszont a táborhelyünk elég elszeparált volt. Nem mertek odahozni semmi árut, mert egy nyílt lőtéren kellett volna átjönniük. Én három tisztes katonatársammal vállaltam be, hogy sötétedés után elmegyünk mindig az áruért, és visszük a saját csereárunkat. Papíron őrséget adtunk. Egyszer a cserekereskedelemből tartottunk visszafelé a táborunkhoz, mikor összefutottunk 3 orosz katonával. Mi négyen voltunk, abból ketten beszéltünk oroszul. Az oroszok láthatóan nem voltak már szomjasak. Mondták, hogy adjuk oda a vodkákat. Hosszas egyezkedés és hezitálás után odaadtuk. Majd kérték a lányt is, akit kísértünk a táborhoz. Egyértelmű volt a megnyilvánulásukból, mi lett volna a sorsa szerencsétlennek. Rajta kapták egy tiltott munkán, visszaéltek volna a helyzetével. Szó szót követett, majd az egyik orosz csattanósan felhúzta a reteszt és a fegyvert a társamra fogta. De szinte ugyan abban a pillanatban ő is ezt tette. Minden nagyon gyorsan történt. A végén ott álltunk mind a heten, egymásra szegezve a fegyvert élesre töltve. Sosem fogom elfelejteni az arcát akinek a fejére tartottam a fegyvert. Egy életre beleégett a retinámba. Szerintem az én fejem pont olyan lehetett. Azon agyaltam, hogy ha meghúzza a ravaszt tudom-e azonnal a tüzet viszonozni, vagy csak összerogyok mint a rongybaba. Ha én húznám meg előbb, ő tudná-e a tüzet viszonozni. Fogalmam sincs meddig álltunk ott a másik fejét célba véve, de nekem egy örökkévalóság volt. Az adrenalinnak nem viccelek, esküszöm szaga volt. A józan ész döntött a végén szerencsére, de azóta egy határozott gondolatom van a halálról. Mai napig álmodom róla. Sokszor olvasok erről véleményeket, mint ahogy most itt is látom erről megy a párbeszéd. Én úgy gondolom, amíg nem egy embert kell megvédeni, vagy netán a hozzánk tartozókat vagy saját magunkat, addig nem szabad belemenni semmibe. A pénz pótolható, és minden tárgy. Az élet nem! Sok halhatatlannak hitt balfasz esett össze végleg egy aluljáróban a semmiért. Géppuska sem kellett hozzá, csak egy szaros bicska.

Cselekedj a szived szerint

:-)
(szívem szerint töröltetném webiékkel az eddigieket )

Egyébként ez egy nagyon jó tanács, sőt, javasolnám, hogy gyakorolja is a használatát (pl. párnán vagy bármi nem-vezető anyagon), hogy legyen némi rutin. Az sokat számít, mikor stressz van és dübörög az adrenalin.
Illetve tartsa karban és ellenőrizze gyakran az eszközét (töltöttség, helyzet, állapot, stb.).

És a mondat második felével is egyetértek.

Egy magabiztos fellépés, jó metakommunikáció szerintem mindig segít, illetve az, hogy figyelmes az ember a környezetét illetően és már a szituációt sem hagyja kialakulni.
Nem is tudom, kezdésnek a Blöff és A ravasz az agy és két füstölgő puskacső címü filmeket javaslom megtekintésre.

Nem ismerem az elet szituaciojat, szerencsere az elet naposabb oldalan elek, eppen ezert nem tudom mi az eletszeru szituacio es mi nem.Nem tudom, miert tart egy lany szerelokulcsot a lakasban, megalapozatlan paranoia, vagy indokolt ovintezkedes.Egyetertek veled, en is irtam, hogy az eletnel semmi sem dragabb. Abban viszont nem vagyok biztos, hogy eles helyzetben el tudnam donteni, hogy valoban veszelyben forog-e az eletem, vagy kello ero mutatasaval el tudom-e teritenii a tamadomat a szandekatol.

A hölgy használjon inkább tézert, de szerintem eresszük el ezt a témát.

Phil, ez "Babam, most akkor most leszel szives es atutalod nekem az osszes megtakaritott penzedet" nem életszerű. Ennyi erővel bárki bemehet bárki lakására és ugyanezt végigjátsza, de mégsem történik meg ez nap mint nap. Szerintem az emberi élet védelme a legfontosabb és ennek függvényében kell dönteni, a pénzt lehet pótolni. A lány egy ilyen eset után ha akar mehet a rendőrságre. Ha vendégről van szó, akkor az telefonon hívja, a telefon névhez van kötve és ez egy súlyos büncselekmény. A szerelőkulccsal meg mit csinál? Ha nem szerencsés az első ütése , akkor elveszik tőle. Egy 50 kilós nő ritkán van olyan képzett és erős, hogy egy csavarkulcsot ilyen jól tudjon használni. Szerintem amit Soma leírt az nagyon okos és megszívlelendő. Tudom, bátran meghalni nem ugyanaz, mint gyáván tovább élni, de talán mégis jobb kicsit. A hölgyeknek jól kell tudni szűrni, ha baj van segítséget kell hívni, stb. stb. ...persze könnyű ezt mondani.

Mindig is voltam=mindig is kerultem

Felnottkent soha nem tamadtak meg. A verbalis fenyegeteseknel, meg kessel hadonaszasnal kozelebb szerencsere nem kerultem az osszetuzeshez (Blaha)

Mindig is voltam, hogy olyan szituacioba keruljek, ahol a fizikai eroszak a megoldas, es most, ahogy irtad, a kenyelmes karosszekbol ugy gondolom, hogyha megis ilyen helyzetbe kerulnek, akkor biztosan az egyuttmukodest valasztanam.De valaki tenyleg oda kerul, hogy teszem azt megfenyegetik, hogy "Babam, most akkor most leszel szives es atutalod nekem az osszes megtakaritott penzedet", majd a tamado hatat fordit neked, akkor mit kellene csinalni, ha eppen kezed ugyeben van az a szerelo kulcs?

Nem tudom.

Mikor fiatalabb voltam, felálltam nálam nagyobb és erősebb ellenfelek ellen is, mert bírtam a pofont és többnyire más nem lett belőle. És volt nálam eszköz.
Amikor többen jöttek rám, az már szarabb szitu volt, de nyilvános helyen voltunk és két oldalról jött felmentősereg is. Az egyiknél tekintély volt (és nem én hívtam, hanem a srác apja), a másikat igen és eszközzel voltak. Akkor sok dolgot át kellett gondolnom.

Mielőtt a tévészékházat megostromolták, én leléptem a Kossuth térről. Akkor léptem be a kedvenc kocsmám ajtaján a Nyugatinál, mikor betörték az ajtót. Még itt is volt nálam eszköz.

Sok évre rá Brazíliában kirabolták a szállásom, úgy, hogy előtte beszéltem az elkövetővel. Szerintem még láttam is a hátát, mielőtt beléptem volna a házba. Csak pénzt vitt el. Még mindig elég fiatal voltam, de nem balhéztam.
És nem volt már nálam eszköz.

Ezekben csak annyi volt a közös, hogy előtte mindig volt csengő a fejemben. És még mindezek után sem tudom, mikor kell az önvédelem fizikai formáját választani.

Úgyhogy a kérdésed jó, a válaszom pedig hosszú és talán nem hasznos, de csak ezt tudom mondani.

Soma és Draquar szerintem elég reálisan látja ezt a témát.
Phil, téged támadtak már meg?
...vagy most a kényelmes karosszékből csak filozófiálgatsz?

Soma, Draquar, szerintetek mikor erdemes a megtamadottnak az onvedelem fizikai formajat valasztania? Soha? Vagy akkor, ha nem "jóval erősebb nála az elkövető"? Vagy ha valamiert nem csak a napi bevetel van a lanynal, hanem mondjuk a teljes oroksege? Vagy akkor is, hogyha a "vendeg" a szerelembol dugast gumi nelkul szereti?Az eletnel semmi sem dragabb. De lehet elore jo dontest hozni, es ez a jo dontes biztosan az, hogy az agresszio elso jelere szélesre kell nyitni a penztarcat es/vagy a combokat?

Draquar, szép estét kívánok.Igazad lehet, mert a látásom már nem a régi, ráadásul valóban elhomályosodhatott mikor a nevet olvastam..Viszont a vájt fülemmel tisztán hallok mindent és tudom azt is mi a tisztelet.SimiSoma humorral átszőtt véleményével egyetértek, az utolsó mondat végén írt név helyett elég lett volna csak annyit írni, mint sok szegény lány. Nagyon sajnálom, hogy nem ezt tette.Nem szeretnék a továbbiakban arról érvelni, mit jelent számomra egy ember iránti tisztelet.

Sagapo, az, hogy jól ismerted a hölgyet most elhomályosítja a látásod. SimiSoma annyit írt, hogy a csavarkulcs nem jó eszköz, mert elvehetik tőled és ellened fordítják, ill. hogy inkább a pénz menjen egy rablási kísérletnél és a hirdető - ha jóval erősebb nála az elkövető - működjön együtt, hogy ne érje az a baj, mint az általad jól ismert hölgyet.
Megjegyzem, a banki, postai biztiőröknek is ezt tanítják.

Kérlek, mondd el hogy ebben mi volt a hiba vagy a morbid!

Esetleg ismerted személyesen akit emlegettél Simisoma? Ez a mostani poénoosnak szánt fogalmazásod számomra nagyon morbid és nem csak azért mert jól ismertem a hölgyet.

Ha kilógott volna (na, nem a fityma, hanem a szalonnázókés), akkor biztos nem lett volna ilyen őszinte:)