Szerelem a vendég és a szolgáltató között. <3 :) hozzászólásai

Diszkréció vagy indiszkréció? Egy kérdés? Egy anonim fórumon? Ugyan már. Kérdezni szabad.
Ha a megkérdezett indiszkréciónak tartja a választ (ezt mégiscsak neki kell eldöntenie), majd jól nem válaszol. Mint ahogy a mellékelt ábra mutatja. Vagy válaszol, ha mégis vállalhatónak érzi. A kérdező meg tudomásul veszi, bármelyiket is kapja. Ha így történik, akkor nincs probléma - hacsak nem csinál belőle valaki.

Vénkecske, nem érdekelnek mások :D, de kérlek félre ne érts megértettem, amit írtál és köszönöm, hogy kifejtetted.
Lassan viszont hiteltelenné válok, pár szekcióval előbb elköszöntem a fórumtól, most már meg is kellene tenni.
További előremutató beszélgetést kívánok mindenkinek!

Miss SuperGirls kapcsán csak egyetlen gondolatom van. Ami nem tartozik rám, amihez semmi közöm arról nem kérdezősködöm.
Diszkréció :D //www.kislexikon.hu/diszkrecio.html

A lovas példát macskakörömbe írtam és ezért úgy is értendő..... A sorrenden a hangsúly . A példánál maradva mégis , értelemszerűen szintén macskakörömben értendő : ló és lovas először ismerkedik ,szokják egymást, és csak utána válnak _eggyé_ ! Különben is mi itt kicsit túl filozofálgatjuk a dolgot, mások meg belevágnak !

Furcsa apropóbol került elő ez most. Ebben az esetben nem is tudom mi a helyes megfogalmazás, de nem is ez lenne itt a lényeg, hogy minek nevezzük. Itt az a lényeg, hogy ha kialakul egy komoly kapcsolat, akkor természetes igény, hogy a az itteni tevékenységet ne folytassa, hiszen a szerelem érzése monogámmá tesz.
Felmerül a kérdés akkor hogyan tovább? Én egy ilyen megoldást kézenfekvőnek látok, és itt kapcsolódtam SuperGirls megjegyzéséhez, illetve az erre érkező elég indiszkrét kérdéshez.

Szia Flamex!
A szerelmes témához nem tudok már hozzászólni és nem is akarok, de megütötte a szemem ez a szponzor, mecénás megfogalmazás. Volt anno egy fórum, az „Úriember vagy sem” biztos emlékszel rá. Ott még Ginával és más hölgyekkel folytattunk erről egy kis diskurzust. Sajnos nincs ez már meg, így csak emlékezetből idéznék pár gondolatot ezzel kapcsolatban.

A mecénások olyan tehetős emberek voltak, akik támogatást, bátorítást, kiváltságot vagy pénzügyi támogatást nyújtottak pl. művészek, zenészek, festők vagy szobrászok számára, hogy az anyagi biztonság mellett tudjanak nyugodt körülmények közt alkotni. Gondolom a mecénás a mi esetünkben egy olyan valaki lehet, aki ezt egy nőnek próbálja nyújtani.
A keleti kultúrában ezeket a nőket gésáknak hívták és a mecénást dannának és a gésák nyugati megfelelője szerintem a hetérák voltak. Ezek a hölgyek mindkét világban hasonló képességekkel bírtak. A mellett, hogy gyönyörű nők voltak, magasszíntű szexuális kultúrával rendelkeztek még szellemes társalkodók is voltak és járatosak voltak, vagy értettek egy-több művészeti ághoz. Tudták és kitalálták a férfiak gondolatait is :DDDDD
Az ilyen nők a foglalkozásukat hivatásként űzték és nem csak testi felüdülést nyújtottak, hanem balzsamozták a lelket is :D (szigorúan csak egy „D” betűt írok, mert látom van itt „D” betű felelős is).
A legnagyobb tisztelettel feltenném a kérdést, biztos hogy nagylelkű mecénások lennénk?

Hogy lehet egy ilyen helyzetet kezelni. Nyilván mind a két félnek fel kell dolgozni. Legegyszerűbb ha közösen fognak egy vállalkozásba, esetleg egy szalont nyitnak, mert mi mecénások is ebben tudunk gondolkodni, ez egy olyan közös terp. Persze hoszabb távon nem működőképes.

És mellette dolgozol???

Ok, még egy utolsó utáni gondolat. Azokkal a lányokkal akikkel találkozunk és nagyon rövid idő alatt élvezzük egymás intim közelségét, azokkal a lányokkal általában nem ismerjük egymást. Amit írtál, hogy "_barátnőnek is elfogadnám_" én legtöbb esetben olyan lányokkal találkozom, akik megtestesítik a szépségideálom :), de lehet, hogy az a lány aki rám szánja azt az 1-2 órát az életéből, az a lány nem olyan férfit szeretne partneréül amilyen én vagyok, azaz nem biztos hogy én vagyok az ideális férfi a számára. Lehet, hogy én szeretném barátnőnek, de valószínű, hogy Ő nem. Azt hiszem itt szokott elcsúszni a kommunikáció. Attól mert egyszer, vagy kétszer, vagy netalántán többször meglátogatunk egy lányt és akár szimpátia, vagy a lentebb írt tiszteleten alapuló baráti viszony kialakul, attól nem lesz a hölgy automatikusan a barátnője az embernek és erre szerintem oda kell figyelni.
Ne haragudj, de nem tartom jónak a lovas példát inkább Antoine de Saint-Exupéry kis hercegének a rókával való beszélgetését tartom ide illőnek.

Utolsó mondatod érdekes....... szerintem eleve feltételezni,hogy bárki itt az oldalon ezzel a szándékkal regisztrál ?! Szexpartnert keres,gondolom én,99 % arányban .
Így is megtörténhet a"csoda",ami csak mint ritka kivétel erősíti a szabályt. Nincs ezzel semmi gond, a baj ott kezdődik,mikor sok beszámolóban,majd minden másodikban az köszön vissza sokak tollából :_barátnőnek is elfogadnám_..... A hozzáállás hamis,talán nem fordítva kellene a "lóra ülni",először ismerkedni kellene vele, simogatni,érezze a kezed melegét,és csak idővel rápattanni,és megülni a felnyergelt paripát.....

Igen ez igaz. Az ember néha elköveti azt a "hibát", hogy azt tartja egyedül üdvözítőnek, amit a saját tapasztalataiból merít. Más életkorban, más mentalitással, más egzisztenciával, más vágyakkal rendelkezünk. Mindenesetre amit leírtam nem fogom megváltoztatni. Imádom azokat a lányokat akikkel volt szerencsém találkozni és mindent megteszek azért, hogy egy randi igazán nagyon jól sikerüljön. Szeretem ha a hölgy ellazul és biztonságban érzi magát a társaságomban, ebből jó dolgok szoktak kisülni :)
Köszönöm a beszélgetést, azt hiszem itt az ideje elköszönni a fórumtól én nem nagyon tudok ehhez a témához többet hozzátenni. Én úgy gondolom, hogy nagyon sok kivételes helyzet kell ahhoz, hogy szerelem alakuljon ki vendég és vendéglátó közt. Én ezt nem keresem, a korrekt tiszteleten alapuló partnerségig megyek el.

Még egy mentséged van: Mindig is így teszel.

Szia, még egyszer szeretnék sok boldogságot kívánni. A szerelem mindent felül ír ez mindenféle vitán felül áll és a gyerekvállalás klassz dolog. Teljen örömetek benne!
Sajnos alább elkövettem azt a hibát, hogy a saját magamra értelmezett gondolatokat általánosítva adtam elő. Ezért elnézést szeretnék kérni. Egyetlen gyenge mentségem van csak, hogy nem gondoltam volna, hogy bárki is elolvassa, értelmezi és érdemben hozzászól és válaszol nekem. Tévedtem és nagyon szépen köszönöm, hogy megtetted ezt.

Jujj de ismerős ez a történet, aláírom van ilyen, és sok boldogságot nektek.

Ennek őszintén örülök és gratulálok!
Komolyan ezt nagyon jó volt olvasni!

Szia!
Gondolom a mi esetünk 100ból 1, de leírom,mert vannak még csodák.
4 évvel ezelőtt találkoztunk itt, akkor heti egy “randival” indult, aztán egyre többet voltunk kíváncsiak a másikra. Rengeteg átbeszèlgetett este, sírás, nevetés, kompromisszum után úgy állunk most, hogy közel egy éve házasok vagyunk és van egy fél éves babánk. Mindkettőnknek kellett feladni bizonyos dolgokat, de nem esett nehezünkre, mert éreztük, hogy valami nagy és jó dologért tesszük.
Úgyhogy ahogy az ősi dakota közmondás tartja “ never don’t give up!” :D
K

Sziasztok, úgy gondolom, hogy itt mindenki felnőtt ember és ehhez mérten fel tudja mérni a lehetőségeket. Elképzelhetőnek tartom, hogy épp itt szerelmesedik be egy lány a vendégébe és ez kölcsönös, de mennyi lehet az esélye a szerelemnek és egy tartós kapcsolatnak? Ehhez úgy hiszem bátorság, nagyon komoly odafigyelés, tapintat, végtelensok türelem és tisztelet kell. Kevesünkben vannak meg ezek a tulajdonságok. Nem szeretném eloszlatni a rózsaszín ködöt, de a tapasztalataim azt mondják, hogy inkább csak egyféle kimenetele lehet egy itt hirdető hölggyel való ismeretségnek, kapcsolatnak. Szerintem ez az, amikor egy nagyon kedves vendége vagy a hirdető hölgynek, vagy másként fogalmazva kialakulhat egy barátság extrákkal állapot. Ez egy klassz állapot rengeteget lehet belőle profitálni, de már az ilyen ismeretség is ritka. Ez esetben a hölgynél úgymond számon vagy tartva, szerintem ez egy megbecslendő helyzet és én nem álmodoznék és nem kergetnék vak reményeket megelégednék azzal ami reálisan kialakítható.

Szerintem kell hozzá egy fajta lelki mazohizmus , hogy jónak lehessen nevezni.

Igazad van.... feeling. Persze nincs is jobb egy kis szerelem feelingnél.

Én inkább feelingnek earzem. :-))