A szexuális szolgáltatás megjelenítése az irodalomban hozzászólásai

Azt hiszem, majdnem minden európai költőnek vannak/voltak erotikus versei amelyek többsége nem jelent meg sehol, tekintve a keresztény kultúrát. Ezek többnyire viszont nem a szexuális szolgáltatásról szólnak.

Erre mondják,nem mindegy a "tálalás" ! Így már igen,ízes zamatos ,olyan igazi *Aranyos* , vétek "csak úgy " felolvasni ................
Ez a vers már a fülledt erotika mezsgyéjén jár !
Köszi.

John Gold erotikus versei így véglegesen ellenőrizetlen beszámolókká váltak . Kár értük...

A háttér:

>>„Arany Jánosnak, ellenőrizhetetlen hírek szerint, voltak erotikus versei, amelyeket Voinovich Géza, a hagyaték örököse sosem adott ki, s amikor megsemmisült a villája, odavesztek az Arany-kéziratok is” – nyilatkozta Szörényi László Szőnyei Tamásnak a Magyar Narancsban. Faludy György egy interjújában hasonlót állít: „Arany Jánosnak nem azért nem maradtak fenn erotikus költeményei, mert nem írt ilyeneket, hanem mert kéziratait egy pincében elmosta a belvíz. Sajnálatos tény, hogy a költemények a jelenkori technikai eszközök segítségével ismét olvashatók lennének, ha a lemondó családtagok akkoriban nem dobták volna ki a vízáztatta papírkötegeket.” Nyáry Krisztián ugyanerről számol be: „Szerelmes leveleit valószínűleg elégette, s erotikus verseiről is csak annyit tudunk, hogy léteztek. Halála után a család egy pincében őrizte az életműből kilógó költeményeket, amelyekből talán többet tudnánk meg Teleki Julianna iránt érzett érzelmeiről is. A pince egy nap beázott, ezt felmentésnek vették az örökösök, akik nagy megkönnyebbüléssel megsemmisítették az átnedvesedett paksamétát. Pedig micsoda versek lehettek!”

Az Arany János-kutatásokból tudjuk, a kötelességek közé szorított életet élő, példás férjet és családapát mély érzelmek fűzték egykori tanítványához, Rozmány Erzsébethez, akiről feltehetőleg a Toldi szerelme Rozgonyi Piroskáját mintázta, és a feltételezések szerint ugyancsak erős vonzalmat érzett Tisza Lajos felesége, Teleki Julianna grófnő iránt, mikor a geszti kastélyban Domokos nevű fia mellett nevelősködött. Ennek egyetlen bizonyítéka maradt ránk, a Hajnali kürt című vers, mely az értelmezők szerint egy szerelem élményéről ad hírt.

Íme a leirat:

"Varró Dániel: Ész és f*sz vitája

– Hé, te ész! – Ki szólít? – Én hílak, a vessző,
Termetes növését magosba meresztő.
– A szándokod? – Hátsó. – Természete? – Dévaj.
– Mit kívánnál? – Nőszni. – Kivel? – A grófnéval.
– Tégy le róla! – Nem megy. Adj tanácsot, elme!
Bizgat buja bírvágy bűnös gerjedelme.
Úgy ohítom őt, mint szép Helénát Páris,
Hej, ha penna volnék, ő meg kalamáris!

– Tégy le róla! – Miként? Mit tehetnék? – Lappadj!
Huttyanj össze, öcsém, túlságosan nagy vagy.
Minden vér fejedbe egyszerre betódult,
Attól vagy ily lázas, attól vagy ily bódult.
Kornyaszd le a fődet, úgy lesz elég tiszta
Hergelt bikaságot hökkenteni vissza.
– Nem megy. Mint napmeleg sziket szokott, szít ő,
Vágyom lenni benne csiklóbegyerítő!

Mint párbaji fegyver, mit lovag kiránta,
Úgy meredek én is vitézül iránta,
Bősz harci kedv büszkén dagadozva jár át
Szálfaökleléssel bévenni a várát.
– Aztán, no, ha megvolt? Utána mi légyen?
Nem marad ám egyéb semmi, csak a szégyen.
Hogy tekintesz otthon tetted után körbe,
Hogy nézel az asszony szemébe, tükörbe?

– Engem a jövendő nem érdekel, pajtás,
A következés nem, csak a leszakajtás.
Osztán meg utána, nem gondolok illyen
Dolgokkal, aszondom én, hogy carpe diem.
– De nagy filozóf vagy! Te Lucifer pecke!
Hát csak nem tágítol? Meg vagy veszekedve?
– Tágítok örömmel, mód rá ha adódik,
Ha kerül csuszamlós, tágítni való lik.

Hajt a fajtalan vér, kutyálkodni kéván.
– Nősparázna ágyon kéjelegve czédán?
Így akarsz fiadnak exemplumot adni?
Bárdolatlan furkó! – Kétszínű okosdi!
– Gyalázatos kéjenc! – Te se vagy jobb, mint a
Vászna Deáknénak, álbölcs karafintya!
Tudom, min jár folyvást képzeleted srófja,
A grófnéra gondolsz – többet, mint a grófra!

– Hitvány ebütő, te! – „Mi ez a nagy lárma?"
Szólott közbe a kéz ennek hallatára.
S az állást kitudván tövéről hegyére
„Hadd vegyem a dolgot" úgymond „magam kézbe.
Gondold el a grófnét, ész komám, ruhátlan,
Mi tetszetes néked, oly pozitúrában,
Te meg öcsém, vessző, ha megnyúltál, hagyd úgy,
Bízzad reám bízvást lőkupakod, makktyúd."

Ész, kéz meg a vessző így öszvefogának,
Áldott háromságban áldozni Onánnak.
Mi egyedül nem ment, elvégezék együtt,
Így lett ész és vessző pörpatvara petyhüdt.
Béke lett közöttük, meglett a vigasz már,
Mert ez bizony így van: hol az ész nem használ,
Egy derék maroknak van több foganatja. –
Ebfarknyi mesémnek ez itten a magva."

//www.litera.hu/hirek/varro-daniel-esz-es-f-vitaja

Érdekes,bár a kritikán aluli hangminőség miatt csak részben volt "élvezhető".......

Kicsit eltávolodtunk a szorosabban vett témától az általában vett erotikus költészet irányába.

Akkor egy kis aktualitás az Arany János (elő)bőrébe bújt Varró Dánieltől:

https:/www.youtube.com/watch?v=8nvhwbu0oYs

Van egy vers, ami - úgy tűnik - el van átkozva, és sehogy sem tudom bemásolni. Kísérletezés volt csak a csak pontokból álló hozzászólásom. Kértem Admint, hogy törölje.

?????

......................................

A Szajna-parti Erosz című kötetben jelent meg, 1984-ban, az Európa Könyvkiadónál. Tímár György válogatta a verseket, de hogy ki fordította a Kételyeket, nem tudom. Nincs meg nekem a kötet, és az interneten sem találtam meg. Valakinek megvan?

Valaki csak lefordította a francia eredetit...

Az is,de nincs fordítója.............

Ez olyan igazi franciás... :)))
KI fordította?

Keresgélek én is,most ezt találtam :

Armand Gouffé
1775-1845

Kételyek

(DOUTES)

Egy fruska alvó ifjurat
Lepett meg, s látván meglepetve,
Hogy annak kolbásza mi nagy,
Ejnye, hát nem szájába vette?
Ilyesmit nincs, ki megbocsát,
No de mégis, már megbocsássák,
Mi légyen ellene a vád?
Paráznaság, avagy falánkság?

Ó, igen! Köszönöm! Várady Szabolcsról nem lett volna szabad megfeledkezni. :)))

"Mikor jó a limerik?
Hogyha jól megrimelik.
Akkor aztán
kéjt fakaszt ám –
jobbat, mint egy rimalik."

//www.limerik.hu/magyarkoltok.htm

Találtam egy Ginásat is. Már megyek is, bemásolni a csevegésébe. :D

Kecske, ezt te írtad? Egész jó.. :)))

A "klasszikusok" után egy kis "modern "........

Volt egy nő, úgy hívták, Emese,
nem tudni, pór volt vagy nemes-e.
egyszerre két úr jól
elölről-hátulról…
Mit mondjak? Nem rebbent szeme se. Volt egy nő, úgy hívták, Dalma,
sosem volt addig nyugalma
légyottra érkezve,
míg meg nem kérdezte:
„Tisztelt úr, dug ön vagy nyal ma?”

A szolgáltatói munka hátterében sok lánynál ott van a nehéz szociális helyzet és egy család is. Alapvetően nem a vendégekre tartozik, de azért tudjuk, hogy így van. És gyakran ott vannak valahol apák is - egészen hasonló fickók, mint a vendégek. Nekem ezt juttatta eszembe ez a vers.

Nem látom a kapcsolatot a szexuális szolgáltatással...
Megmagyarázod???