A szexuális szolgáltatás megjelenítése az irodalomban hozzászólásai

Valahogy úgy éreztem, ez a vers is kapcsolódik a témához.

"TU FU (712–770)

Hazatérés

Több mint egy év után
most végre hazaértem
feleségem csont és bőr
a gyerekek rongyokban
izgatott szavainkat
a fenyves visszhangozza
s a bús patak megosztja
a fojtott zokogást
Fiunk kit kényeztettünk
s mosolyogva neveltünk
ott áll halálfehéren
mikor meglátja atyját elfordul
sírni kezd
komor piszkos törődött
nincs rajta lábbeli
Az ágy előtt két lányunk
szipákol félszegen
kinőtt szoknyácskáik nem
fedik be térdüket sem
durva vászonkabátjuk
kopott
a széle rojtos
néhány sokszínű folttal
régi drága brokátból
a tenger kék hulláma
meg a Tündérkirálynő
darabokra szabdalva
és fejjel lefele
Elszédültem vénember
csupa hörgés a mellem
hasmenés üldöz
hányok
ágyba dőlök négy napra
Még jó hogy csomagomban
néhány takarót hoztam
ruhát a hideg ellen
meg függönyt az ablakra
málhámat bontogatjuk
míg előkerül minden
a kendők
néhány ujjas
a selyem
a szemfesték
butuska leányaim
anyjukat utánozzák
és reggelenként hosszan
gondosan fésülködnek
rúzst mázolnak ajkukra
arcukra pirosítót
majd rizsport kapnak tőlem
mire ólomfehérrel
szemöldökükre ívelt
háztetőt festenek
Élek és hazaértem!
Gyermekeimmel játszom
felejtjük az éhséget
a szomjat
a nyomort
folyton-folyvást kérdeznek
szakállamat húzgálják
nem tudom mondani hogy
hess néktek taknyosok
Olykor meg-megborzongok
hogy zendülők közt éltem
s az édes fecsegésnek
adom át lényemet
itt vagyok
hazaértem
vigasztalódom csendben
csupán egy kérdés kínoz
miből fogunk megélni?"

Fordította: Faludy György

"GIORGIO BAFFO (1694–1768)

A kamasz

Az iskolában s otthon gőgös szolga
– pap meg szülő uralkodik fölötte –
a sok szabályt, tant és dogmát magolja,
csupa maszlag! És semmi sem függ össze;

elábrándozik: sárkányt öl s a lánnyal
hősnek jön haza – s mit neki e marhák! –
majd mélabú tör rá az iskolában,
s a pad alatt előkotorja farkát;

szép tőrök, csínyek, burnótos szelencék
vonzzák, bársony nadrágok és Velencénk
bordélyai, habár bemenni nem mer,

de azt képzeli, hogy odabent párnás
királyi ágyban tündérlányok várják
arany mellekkel, ezüst fenekekkel."

Fordította: Faludy György

Hogy impotens? Talán neki sem sikerült mindig. De prűd? Az biztos, hogy nem. Kisebb kötetnyi erotikus verset írt.

//mek.oszk.hu/04200/04297/04297.htm

Olyat nem találtam, amelyben szolgáltató lány szerepelne. A következő sem olyan. De kérdem én: prűd lenne? :D

"Janus Pannonius

EGY FEHÉRMÁJÚRA

Hashoz a has, ha tapad, comb combhoz, száj meg a szájhoz,
és ha tövig becsuszott már a punádba botom,
nincsen olyan lány több, aki ily remekül herebélne:
bármit is óhajtok, megteszed egyszeriben.
Repkény így nem ölel, kagyló így nem tapad egybe,
szorgos a markod, a szád, friss a farod, kicsikém.
Ám, amikor kielégültél már, s únod a hajtást,
egyszeriben: "Ne tovább!" - így nyekeregsz - "Ne tovább!"
Mért ne csinálnánk hát? Mit iparkodsz úgy befejezni?
Lúcia, várj addig, míg nekem is sikerül."

Fordította: Csorba Győző

Jó eséllyel igen! :D

Hmmm... Teljesen ismeretlen számomra.
Ha igaz akkor nagyra becsült Janus (Csezmiczei) Pannonius vagy prűd volt, vagy impotens. (Esetleg mindkettő...)

Faludytól még csak egyetlen kötetből idéztem, és csak a fórum témájába vágó verseket. :)
De hogy túladagolást nem kapjon valaki Faludyból, legyen most más! Magyar költő írta, mégis műfordítás.

"Janus Pannonius

PANASZKODIK. HOGY TÁRSAI
BORDÉLYHÁZBA CSALTÁK

Mondjátok, hova visztek, cimboráim?
Rút bordélyba cipeltek, úgy gyanítom.
Más ház állhat-e itten, messze túl a
Szent gyümölcsösök és tanyák határán,
Telve ennyi silány szobával, ággyal?
Lám, itt felcicomázott lányok laknak;
Gőgösen meredő magas hajéket
S vállukon lebegő lepelt viselnek,
Érett mellüket el se rejtve abban.
Hát ez meg mit akarhat? Ej, de nyúlkál!
Más ölelkezik, ott meg csókolóznak,
Ismét mások amott szobára mennek.
El innét a pokolba, el, paráznák!
Nem mondtátok-e, hogy csak sétaútra
Visztek? Mert ide - jönni sem kivántam.
Ezt megtudja ma még Guarino tőlem."

Fordította: Dybas Tihamér

//mek.oszk.hu/06700/06722/06722.pdf

Lucius, megvannak Faludy összes művei??? :)))

"TU MU (803–852)

Búcsú egy fiatal kurtizántól

Nem szólunk fájdalmunkról. Nagyon mélyen lakik
bennünk. Még csak mosolyra sem nyílnak ajkaink.
Bort iszunk a mély ágyban, hol forró, merev gyertyám
hullatja újra s újra könnyeit hajnalig."

Fordította: Faludy György

Egy újabb fordítás Faludytól. Az előző is tőle volt.


"IKKIJU SZÓDZSUN, A SZERZETES (1394–1481)

Öt vers

1

Tíz évig bordélyokba jártam,
hogy szenvedélyemet kiéljem.
Most testemet mély szakadékba
száműztem e vad hegyvidéken.
Hány mérföldre van a sok jó ágy,
hol annyi lánnyal rugdalództam!
Fenyők. Fülembe jéghideg szél
sipít, mint kint a tar bozótban.

[...]"

Fordította: Faludy György

Nem biztos, hogy szolgáltató lányról szól, de erősen gyanítom.

"LIU TEH-ZSEN (790–820)

Hárfáslánnyal a fogadóban

Dereng már. Őszi eső kopogtat. A hárfáslány
szeme lecsuklik. – „Fáradt vagyok” – suttogja –, „drágám.”
Itt piheg most mellettem. Oly forró a párnás ágy!
Dunyhánk alatt szelíden pengetem hárfácskáját."

LuciusA ha ezen múlik minden lesz :D ,) :*

A kortárs versek frissessége pótolhatatlan. A ma élete lüktet bennük. Köszönjük! :)))

BB - Budapest, Belváros

Fent autok bűze száll,
Alant kutyakaki fenyeget.
Sokszor jártam már a lánynál,
Mégsem voltam eleget.

Ordította: Demore :)

Az "Elveszett lányok" falára:

"TU MU (803–852)

Jang-csü vöröslámpás negyedében

Köd ül a dombtetőre. Harmat minden fűszálon.
A nap leszáll. Jang-csüre nem száll le soha álom.
A hold kivilágítja a huszonnégy hidat.
De hol a lány, ki annyi dalt játszott furulyámon?"

Fordította: Faludy György

Végre, a magyar irodalom gyöngyszemeiből is kapunk ízelítőt... :)))

Egy újabb régi beszámoló, ami ezúttal nem fordítás. Ez eredetileg is magyarul íródott. Ráadásul egy négyes randiról. Egyedi a stílusa, de mivel az "Action" részt nem fejtette ki elég bőven, csak "Átlagos"-t tudnék rá adni. :D

"Balassi Bálint

Hatvanadik

A Doklei sem še divičicom bila nótájára, vagy ama lengyel nótára: A pod liesem

Bécsi Zsuzsannáról s Anna Máriáról szerzette

A Zsuzsanna egy szép német leán,
Bécsben lakik Tiefengrab utcáján,
Piros rózsa tündöklik orcáján,
Szép kaláris tetszik az ajakán,
Kit sok vitéz kíván
Szép voltát csudálván,
De csak hiába szeretik sokan.

Vagyon ennek egy szép atyjafia,
Kinek neve víg Anna Mária,
Sok jó úrfi csak azt sírja-ríja,
Mert, mint nénje, szép, s nincs semmi híja:
Aranyszínű haja,
Mint egy gyöngy a foga,
Tiszta mézzel foly ő édes szava.

Egy társammal midőn én ballagnék,
Szerencsére reájuk találék,
Rájuk nézve ottan felgerjedék,
Jó társam is szerelemben esék;
Ők ottan éleszték,
Kedvüket jelenték,
Velük azért mi megismerkedénk.

Kezet fogván egymással azontól,
Házban lépénk mindnyájan utcáról,
S mint az méhek szekfű szép virágról,
Mézet szedénk egy más ajakáról.
Minden bánatunktól
Ott mi esénk távol,
Hogy szerelmet nyerheténk egymástól.

Többet szólnom dolgunkról nem szükség,
Elég, hogy meg volt minden édesség,
Ölelgetés, csók, tánc, gyönyörűség,
Ékes beszéd, tréfálás, nevetség;
Ki ugyan nem elég
Bús szívemnek, mert ég,
De versemben itt legyen immár vég.

Kurta oktáván a sovány böjtben,
Pozsony városából kimentemben
Szerzém ezeket ilyen versekben
Táncnótára egy kisded énekben,
A másfélezerben
És nyolcvankilencben,
Hogy bécsi virág juta eszemben."

//magyar-irodalom.elte.hu/gepesk/bbom/cimlap.htm