ÚRIEMBER vagy SEM? :) hozzászólásai

Bocs ,véletlenül nyomtam az előzményekre.
Amit írtam sima eszmefuttatás volt részemről.

Ha már írtál egy tavalyi megjegyzésre.....
A gond, hogy a szavak mint írtam néha "gyilkolni" is tudnak" Lám a stílus mint olyan bizony itt is mindenkit jellemez ! Engem, téged és minden hozzászólót. Anno gyerekként halottam egy mondást, _ sárga föld alatti szint_! Jelentése a következő : a temető dombjának oldala kitűnő hely volt a csempekályhásoknak, onnan szerezték be a sárga agyagot, ami kitűnő minőségű volt és elengedhetetlen kelléke a szakmának !
Viszont ha túl mélyre ástak, az agyagréteg alól előtört a piszkos talajvíz. Az meg úgyebár semmire sem volt hasznos, csak összemocskolt mindent...... Olvasatomban kerülni kellene a mocskos szavakat, hiszen ellentétben az agyaggal ami ősszeköti a kályhacsempét, s majd kiégve már csak a meleget ontja és nem a büdős füstöt, a sár haszontalan, ám ősszefrőcskől mindent és mindenkit.....

Sokan nyavalyognak,hogy nincs értelme fórumozni és egyéb kommunikációt alkalmazni.
Egy embert szeretnék látni ,aki elismeri ,hogy ő bizony tett eleget azért ,hogy ez így legyen.
Mindenki a másik ...zarát szidja ,milyen büdös ,közben elsiklik a saját végbélterméke mellett.
Értelmes és elmefejlesztő viták nagy hasznára lehet egy közösségnek.
A primitív és sekélyes személyeskedő kommentek igazolják ,hogy valaki a névtelenség és ismeretlenség homályába burkolózva ossza az észt.
Ez időnként Rám is vonatkozik ,de kizárólag akkor ,ha már kaptam egy kis "oltást".
Engem simán meg lehet győzni arról ,amit esetleg másként gondolok ,max.nem szeretem de elismerem létjogosultságát.
PL:a beszámolók.
Pont.

Kicsit magasan kezdtem...., az elme szintjén. Tényleg nem vágószerszámra gondoltam! A szúró, vágó eszközöket nem kedvelem.
Bár néha szóval is lehet "gyilkolni"....

Max. a napfényben, de ez már oly poétikus, hogy nem is pengéhez való.

Váltás és villanás.
Valóban nem ugyanaz.
Villanni a villám szokott vagy az elme.
Kard semmiképpen.

Ahol nincs ott ne keress, mondta báró Szekeres.
Nem akartam ide írni semmit, Még a főfelügyelő utólövéseit sem akartam kommentelni, aztán amikor mégis "sikerült", egy pontocska beírásával lehetett csak törölni.

"A szó elszáll az írás marad..."
Szia Vénkecske, úgy tűnik, hogy mostanában a te hsz-eidnél akadok el. Visszaolvastam a május 10.-ei eseményeket ezen a fórumon és még élénken emlékszem a hirdetői baklövések fórumra. Tudod ezt a pengeváltásos dolgot általában én szoktam bevállalni. A kommunikációmat nem szokták szeretni, feszültségkeltőnek, értelmetlenül figyelemfelhívónak, csúsztatónak, rosszullétkeltőnek és még mit tudom én minek titulálják. Való igaz nagyon nyersen kommunikálok azokkal akiktől ezt kaptam és miután változtattak a modorukon azután sem módosítok ezen. Ez is nagyon furcsa, hogy az én kommunikációm az ami kivívja a közharagot és nem azé aki -gyors fejszámolás- minimum 7 hónapja ott zaklat egy lányt ahol ér s a lánnyal együtt engem is. Bocsánat Vénkecske, hogy ezt pont neked írom, de itt a Te hsz-ednél telt be a pohár nekem is.
(Vénkecske, kérlek ne vedd magadra, csak a szavaid egy utolsó csepp volt a pohárban)


Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!

A szó elszáll az írás marad...
Nem volt szó pengeváltásról, csak villanásról, és az nem ugyanaz .

Érdekesen látod a dolgokat.
Én nem látok itt sehol pengeváltást ,bár Ronin hozzászólását sem látom:))
Ha sikeres vagy és eredményes tök mindegy ki mit gondol rólad.

Ismét villannak a kardok ! Érdekes dolog ez a férfiembernél....Úriemberek viselkedését vesézve, azért eléggé messze állunk tőlük... Jó magam sem mindig tudom sokszor mi a helyes: most akkor hozzászólni,vagy sem ! Ténylegesen született képesség(készség) ,majd a rárakodott közösségi minta. Röviden így is jellemezhető az Úriember.

A véleménynyilvánítás szabadságát nem, kérdőjeleztem meg sohasem, ezért kérdeztem, de a válaszod alapján tárgytalan volt. Peace

.

Szia!
A véleménynyilvánítás joga mindenkit megillet.
Főleg ha kulturált és diszkrét.
Ha figyeled az előzményeket láthatod nem neked címeztem a mondókám eme részét.
Enci tudja miről merengek:))

Igen valóban alapkövetelmény, de kérlek beszélgess el előtte vagy utána a hölgyekkel, és meglepő történeteket fogsz hallani, amelyek egy banánkötársaságban az 1900-as évek elején is kivernék a biztosítékot, nem hogy itt és most. Ez volt az egyik ok, amiért leírtam a gondolataimat. A másik ok, hogy a témafelvetés szerintem érdekes, csak aztán a beszélgetés menete elkanyarodott egy másik irányba, és gondoltam hátha vissza lehet téríteni, lévén személyeskedésektől mentes, konstruktív vita viszi előre a világot.
Amennyiben az előző bejegyzés lágytojásos kijelentésének én lennék az alanya, úgy kifejtenéd, hogy ezt miből szűrted le?

KEDVES ENCI!
Ne szegje kedved ,melankolikus emberkék eszmefuttatása.
Ismeretlenül osztani az észt lágytojás elmére vall.
Aki ismer ,tudja,hogy csodás és elbűvölő nőszemély vagy!
A többi kellemes és bájos tulajdonságodat csak az tudhatja ,aki az alapkövetelményeidnek igyekszik maximálisan megfelelni,anélkül,hogy ez gondot vagy problémát generálna.:))
Kellemekben és örömökben gazdag ünnepeket!!

Szia!
ÉN ÚGY GONDOLOM AMIKET FELSOROLTÁL AZ ALAPKÖVETELMÉNY ÉS NEM ÚRIEMBERSÉG ISMÉRE..
SAJNOS OLYAN ALACSONY A NÍVÓ ,HOGY MÁR ANNAK IS ÖRÖLÜNK ,HA VALAKI "CSAK NEM BUNKÓ":))

Sziasztok!
Nekiálltam előről végigolvasni a fórumot, de aztán beletört a homokórám, így ha a következő gondolatok bármelyike, vagy ezek összessége korábban szerepelt volna, az a véletlen műve, és elnézést a vétlen plagizáláséert.
Az alábbiak nem kőbevésett tények, hanem csak műkedvelő okoskodás az életút közepe tájáról.
Az úriemberség szerintem tanulható, mégpedig neveltetés, jó példák, és irdatlanul nagy pofáraesések által. Nyilván habitustól függően valakinek könnyebben, valakinek nehezebben megy. Az úriember mint fogalom úgy gondolom, hogy a világ dolgaihoz történő hozzáállást és egyfajta viselkedési normát, valamint gondolkodásmódot jelent, aminek aztán következménye a többi emberhez, öltözködéshez, anyagiakhoz, tanuláshoz stb. való hozzáállás. Előzőek alapján az úriemberség egy klinikai tünetegyüttes, és egy bizonyos elem alapján nem érdemes következtetéseket levonni, azaz bizonyos tünetek korrelálnak az úriemberséggel, de az úriemberség nem függ tőlük. Ezeket a tapasztalat mondatja velem, mert találkoztam már talpig Savile Row-ról öltözködő, Penhaligon felhőbe burkolt "úriemberrel", akki akkora zsigeri bunkó volt, hogy a legaljasabb Nagykőrösi úti autókupec zokogva könyörögne neki a receptért. Ellenpontként pedig olyan lenézett szakmában dolgozó emberrel, aki modora, magabiztossága, viselkedése alapján bármilyen társaságban megállta volna a helyét.
Az oldal témájával kapcsolatban pedig - egy első találkozót modellezve - az úriember:
A lépcsőházban lenémítja a telefonját, háziakkal történő találkozáskor udvariasan biccent és továbbmegy. Érkezés után becsukja maga mögött az ajtót és köszön, majd bemutatkozik, az üdvözlő puszi közben nem nyúlkál, nem markolássza a hölgy tomporát, legfeljebb a derekára teszi a kezét egy futó pillanatra. Megkérdezi, hogy hová teheti a cipőjét, kabátját és az ajándékát. A szobában megvárja míg hellyel kínálják, oldódik, beszélget pár percet, majd a ruháját leteszi a megfelelő helyre, lehetőleg nem dobálja szét mint egy adrenalin vezérelte dühödt pávián. A fürdést nem mímeli, hanem minden testrészét, és testhajlatát megmossa, a zuhanyfüggönyt vagy kabinajtót használja, és ezt követően szárazra törli magát, hogy a fürdőszoba ne a Midway-i csatára hasonlítson a tisztálkodás végére. A szájvizet pohárból használja, és nem a flakon kupakjából, a poharat a szemetesbe dobja, és nem a mosógépbe. A szobába visszatérve a vizes törülközőt nem dobja a kanapéra, hanem megkérdezi, hogy hová teheti.
Ezután történjék meg, minek meg kell történnie.
Záróakkordként az alany kér egy száraz tölülközőt, elvonul fürdeni, közben figyel az előzőekben vázoltakra, a végén a zuhannyal leöblíti a kádról, vagy a fülke faláról a habmaradékot és a testszőrzete maradékát. Felöltözik, megköszöni az együtt töltött időt, könnyed puszit ad a hölgynek, majd angolosan távozik, telefonálgatni a kapun kilépve kezd és nem a folyosón.
Fentiek nem szabályok, hanem az úriemberségből fakadó tisztelet megjelenése, amely a hölgy, a hely és a későbbi vendégek felé irányul.
Egyértelműen összefoglalva: ami összehozza az oldal szereplőit, az egy szigorú határok közé zárt, kölcsönös előnyökön és egymás tiszteletén alapuló rövid távú kapcsolat. A különbség, hogy a határokat képző kerítést az úriember - a viselkedése által - letakarja egy hernyóselyem lepellel, hogy látsszék, de ne szúrjon a szögesdrót, a többiek pedig dühödten rázzák a kaput.
Beginner szólott vala, Peace.

Kedves Enci!
Köszönöm a fórumtagságot!

"Ki ússza meg a "nagy utazást" sebek nélkül?"
Sebeket kapunk, de nem mindegy, hogy mennyit, és hogy begyógyulnak -e és ha begyógyultak, akkor a jövőben ez hogyan fogja befolyásolni az életünket.
Furcsa ez. Nem is olyan rég olvastam egy reagálásfűzért arra vonatkozólag, hogy valaki azt írta le egy besziben, hogy „vigyázzatok erre a lányra”. A beszit nem olvastam, de a beszélgetést alatta igen.
A besziírónak úgy estek neki az urak, mint bolond tót az aludttejnek. Gondolom zavarta őket, pedig szerintem abban van valami, ha igazgyöngyre lelsz, akkor szeretnéd, hogy a következő alkalommal is ugyanazzal a tündéri lánnyal tudj találkozni aki megédesíti számodra a találkozás röpke pillanatait. A lányok megóvják magukat tövisekkel, mint a rózsa a gyönyörű, illatos virágát, de számomra nagyon furcsa volt, hogy nem az az alapgondolat, hogy figyeljünk oda a másikra, csak úgy mint egyik ember a másik emberre (s ez még nagyon messze áll a fórumtémában tárgyalt úriembertől is).