Fórum nem fórumozóknak...plusz Phil hozzászólásai

Éppen most mivel? És akkor eddig soha?

Biztosan nem gyarapítanám a bizalmatlanok táborát...., különben most kíváncsívá testtél :)

Rám a szépségemért és a kiváló modoromért hangolodjanak, esetleg a saját versekben is megnyilvánuló romantikus énemért.

Nem írtam olyat, hogy kell. De, elég. Ha valakinek mégsem, akkor megsértődsz.

Erre meg csak két dolgot mondanék.
Egyik: egy megromlott kapcsolatban ahol mindkét fél érzelmileg érintett ott átcsaphat ellenségeskedésbe a viszonyuk. De itt erről szó nincs. Nem azért jön el hozzám valaki mert kell hanem mert szeretne. És mint írtam én a diszkrécióból élek. Ez a munkám, hogy emberek titkait kezeljem.
Másik: most visszagondoltam mikor volt legutóbb amikor valaki bizalmatlan volt velem. Az elmúlt fél évből egy ilyen eset jutott az eszembe. Tehát itt nem tömegek tiltakozásáról beszélünk, hanem egy szinte soha elő nem forduló helyzetről.
Azokra a bölcs gondolatokra amiket pedig úgy szoktak kezdeni, hogy tudod a férfiak ilyenek meg olyanok...tudjátok mit szoktam válaszolni? Azt hogy te milyen vagy nyilván jobban tudhatod nálam, viszont azt, hogy milyenek a férfiak azt hiszem abban én vagyok a szakértő.
Egyébként pedig adj pár alkalmat és akkor veled kapcsolatban is gyorsan behozom a lemaradásom.

Érvelésed hibátlan, ám de mint tapasztalhatod, a férfiú sem szeretne minden lapot kijátszani.... Érthető, hiszen az egyfajta sebezhetőség is egyben, és bizony vissza lehet vele élni! Még a több éves kapcsolatokat "megjárt" párok is beleesnek abba a gusztustalan hibába,hogy tücsköt bogarat rázudítanak a másikra! Főleg ha válnak.......~Értem én, hogy jobban, könnyebben lehet ráhangolódni egy olyan személyre aki picit könnyebben megnyilik...

Egyrészt miért kellene ésszerű magyarázat? Annyi nem elég, hogy kíváncsi vagyok?
Tudod ha valaki eljön hozzám akkor én szeretem minél jobban feltérképezni, szeretek minél jobban ráhangolódni. Itt van például a munkánk, azzal töltjük el a legtöbb időnket. Mivel foglalkozunk, szeretjük-e amit csinálunk, jók vagyunk-e benne, mennyit dolgozunk...ezek azért kihatnak a személyiségünkre. Persze vannak más kérdéseim is. És az információkból összeáll egy kép a másikról, a személyiségéről, a motivációjáról, miért van itt, mit vár a velem való találkozástól. Valamint megjegyezhetővé is válik a másik. Ezért ha legközelebb jön akkor jó eséllyel ott folytathatjuk ahol abbahagytuk.

Fejet hajtanék előtted, ha ésszerű magyarázatot tudnál adni arra, hogy miért fontos számodra a vendéged foglalkozása.

Azt gondoltam, bírsz némi humorérzékkel.

Minden lehetséges variáció előfordulhat, még az is amiket leírtál. Viszont én tudom mi a realitás.
Valamint írtam arról, hogy nálam mi történik a rám bízott információval. Tehát ha nem mondod el mivel foglalkozol az csak egy bizalomhiányos állapotot teremt, másra nem jó.
De még az a szerencse, hogy más hirdetők sokkal simulékonyabbak mint én, és náluk ez a probléma nem jelentkezik.

Aliz, nem egészen értem. Azzal, hogy felhívják a számodat, nem is, akkor még nem, sőt, ha még meg is látogatnak, azzal még csak a bűnbeesés történik meg. A kompromittálódáshoz az is kellene, hogy a nej tudomást szerezzen róla. Nem hiszem, hogy tőled. Vagy úgy gondolod, hogy a lebukás csak idő kérdése?
Egyébként nem is biztos, hogy a feleségem miatt őrzöm a diszkréciómat. (Ha van, ugye...) Lehet a munkám, állásom, főnököm miatt (is). Mit szólna egy szentfazék főnök, hogy szexpartnereket látogatok? Vagy egy női főnök, akit nem dömöcköltem meg? "Bezzeg a büdös kurváknak még fizet is érte a szemét!" (Ezt nem én mondom, félreértés ne essék, ezt ő gondolná!)

Lehet, ha személyesen megismerkednénk, vele kivételt tennék. De az is lehet, hogy ha személyesen megismerkednénk, már nem is érdekelné...

SimiSoma a férfiak általában a diszkréciójukat féltik és ezért nem akarnak elárulni dolgokat magukról, például azt, hogy mivel foglalkoznak.
Pedig ennek semmi jelentősége. Vagyis eltörpül amellett a tény mellet, hogy ellátogattak hozzám. Már akkor oda lett a diszkréciójuk amikor az én számomat hívták. Tehát életük párja előtt már akkor kompromittálódtak, de rendesen. Ahhoz képest hogy én még azt is tudom vagy sem, hogy mivel foglalkoznak...hab a tortán.
Egyébként is én a diszkrécióból élek. Annyi személy annyi féltve őrzött titkát tudom és kezelem, hogy egyel több vagy kevesebb, nem számít. Mégis mit kezdek én ezekkel? Semmit. Annyiban segít, hogy a másikat jobban megismerjem és ettől jobban rá tudjak hangolódni. Én nem szoktam alibiből kérdezni. A beszélgetés elindítása sem esik nehezemre. Amit megkérdezek arra kíváncsi vagyok de nagyon.

Nem vagyok telhetetlen. Hogy Csortos Gyulát idézzem a Hyppolit a lakájból: Az ember nem kér többet, mint ami jár.

Mégis milyen jellegű és mértékű ömlengést gondolnál megfelelőnek? Nem szeretnék csalódást okozni.

Mi az, hogy nem árulod el a foglalkozásodat? Ezzel már virtuálisan is vérig sértetted Alizt.

Nézd, én türelmes vagyok. Hétvégéig tudok várni az ömlengéssel.

Jó vagyok homlok pusziban. Beírom a kompetenciáim közé.

Aliz, te aztán nagyon tudsz csókolni! Homlokot biztosan!

Igazad van, Aliz, valamilyen szinten gáz, de nem olyan súlyos mint ahogy ő azt megélte. Mert ő sokkal feszélyezettebben érezte magát, mint ahogy azt a füllentése indokolta volna.
Engem is szoktak kérdezni a foglalkozásomról. Nem mintha különösebben érdekelné a lányokat, csak éppen témát keresnek. Nem szoktam elárulni, hogy mivel foglalkozom. A legtöbben nem is firtatják tovább. Ha megkérdik, miért nem árulom el, azt szoktam mondani, hogy ne kelljen hazudnom. Ennél tovább már tényleg kevesen mennek. Azoknak elmagyarázom, hogy az én munkám nem egy csúcs, de nem gyakori, ezt viszonylag kevesen csinálják, túl könnyen beazonosítható lennék. Szavaiddal élve: Az én hobbimban is fontos bizonyos távolságtartás.
Remélem, nem vetted úgy, hogy hibáztatnálak, amiért művésznéven hirdetsz. (Az összes pápa így tett...) Csak példa volt, párhuzam. Azt példázza, amit te is megerősítettél, hogy nem adjuk ki magunkat teljesen, és erre jó okunk van.