Infláció 2022 ès 2023 ès 2024 hozzászólásai

Nekem inkább az a bajom, hogy mindent ráfognak a háborúra, ezért mindennemű áremelést benyelnek az emberek. Hiszen így nem hibáztatható a kormány, sem a cégek.
Az elsiklik emberek tömege mellett, hogy pár helyen azért kifejtették, nem egészen háború az oka sok dolognak...

👍!

Arra gondolsz, amikor a hídon mennek át, és azt mondja az egér: Hallod, hogy dübörgünk?

Ismerős az elefánt és az egér meséje? Innen kell nézni....

Helyünk a világban...

Mind a kettő komoly valuta. Igaz az egyik háborús ország, a másik kb 40 éve csak nyugati pénzt fogad el az üzletekben

Véngazember, konkrétan a török lírához és az ukrán hrivnyához képest erősödött a forint, de nincs jelentősége, mert elméleti kérdést boncolgattunk.

Ilko, köszi, hogy aggódsz, de sikeresen szigoroltam. Amúgy több tárgyból is az inflációt húztam kollokviumon (pénzügytan, makroökonómia és nemzetközi pénzügyek), elég jól ment.

Ezeket a példákat nyilván nem én találom ki, közgázon tanultunk róluk. Ha te vizsgán az inflációra azt mondod, hogy pénzromlás, nagy valószínűséggel megbuksz. (Legalábbis mikor én jártam egyetemre, még így volt.) Pusztán erről van szó, semmi egyébről.

Konkrétan mihez képest erősödött a forint?

Szerintem Viva nem követett el hibát azzal, hogy az inflációt a pénzromlással azonosította. A különbség árnyalatnyi. Különféle, sokszor bonyolult, gyakran egymást erősítő folyamatok útján, de végső soron emelkednek az árak is, és a bérek is. Vagyis ugyanannyi pénzért kevesebbet kell dolgozni, de kevesebbet is lehet vásárolni belőle. Ez tulajdonképpen a pénzromlás.
Az árnyalatnyi különbség csupán abból adódik, hogy egyénileg mindenkit másként érint mind a béremelkedés (pl. milyen ütemezésben, mekkora lépcsőkben, kell-e hozzá munkahelyet váltani, stb.), mind az áremelkedés (fogyasztás összetétele). Van. aki egyénileg kisebb, más nagyobb mértékű áremelkedést érzékel, mint béremelkedést. Vagyis nem egyformán "romlik a pénzünk". Hosszú távon tart a kiegyenlítődés felé, de nem törvényszerű, hogy teljes mértékben kiegyenlítődik.
Az árfolyamváltozás egészen más kávéház, de az is szorosan összefügg az inflációval. Ezt nem részletezném. Itt most csak arra szeretnék reagálni, hogy adott deviza (pl. a forint) erősödhet egy bizonyos devizával (mondjuk a dollárral) szemben, miközben gyengül egy másik devizával (pl. az euróval) szemben. Eltekintve a rövid távú ingadozásoktól, amelyeket a piaci kereslet és kínálat alkalmazkodása gyorsan kompenzál, ez közép és hosszú távon csak úgy lehetséges, ha a dollár erősebben gyengül az euróval szemben, mint a forint. Ellenkező esetben megnyílna a lehetőség, hogy ha valaki eurót akar dollárra váltani, akkor előbb (az euróhoz képest) gyenge forintot vesz olcsón, és a (dollárhoz képest) drága forintért vesz dollárt. Így több dollárhoz jut, mintha közvetlenül vásárolta volna euróért. Ez növeli a forint iránti keresletet euróban, tehát erősíti a forintot az euróval szemben, és növeli a forintkínálatot dollárban, gyengítve a forintot a dollárral szemben. Vagyis a piac tompítja, megszünteti az anomáliát, az arbitrázslehetőséget.
A devizák tehát nem függetlenül mozognak, nem mondható, hogy bármelyik devizapár árfolyama bármely irányba elmozdulhat a többitől függetlenül.

Először is azzal kezdeném, hogy valószínűleg abban, ami miatt írtam a hozzászólásokat, egyetértünk. Nevezetesen, te is elismerted, hogy az infláció nem teljesen egyenlő a pénzromlással. Ez volt a mondanivalóm lényege, és végülis ahogy olvasom, ez nagyjából igaz.

"Az import termékek drágábban kaphatóak lesznek az árfolyamgyengülés miatt. Ez gerjeszti az inflációt."

Ezzel a gondolattal az a probléma, hogy nem egy fajta valuta létezik. A forint simán erősödhet csomó pénznemhez képest, és ugyanakkor gyengülhet sok pénznemhez képest. Most akkor gerjeszti, vagy csökkenti az inflációt? Ez egy kis logikai bukfenc. Nem állítom, hogy semmi hatása, de rendkívül kicsinek tartom. Egy egyszerű példa, tegyük fel egy doboz cigi 10 euró és 12 dollár. A forint gyengül az euróhoz képest, de erősödik a dollárhoz képest. Akkor most inflációs vagy deflációs hatása van az árfolyamnak? Mindkettő egyszerre? Nem gondolom, hogy jelentős lenne akár egyik, akár másik hatás. Vannak sokkal jelentősebb tényezők.

"Fedezet nélküli államkötvény kibocsátás több pénzt juttat a gazdaságba fedezet nélkül, infláció növelő a pénz vásárlóereje csökken,"

Nem egészen, gondoljuk csak végig a folyamatot. Ha az állam kötvényt bocsát ki, akkor azt a befektetők megveszik, jövőbeni kamatért cserébe. De az állam valami másra nyilván elkölti a befolyó összeget, hiszen azért bocsát ki kötvényt, mert kell neki a zsé. Infláció gerjesztődik, hiszen az állam nyilván másra fogja költeni a pénzt, mint amire azok, akik államkötvényt vettek. Tehát a befektetők fogyasztói kosarában meg fog jelenni az infláció (mert kevesebb pénz lesz a befektetőknél arra, amire eddig költöttek, és ez felhajtja az árakat, hogy a haszon ugyanakkora maradjon), de a pénz maga nem fog romlani, hiszen összességében a lóvé csak a jövőbeni kamattal lesz több, ami azonnal nem jelentkezik, amúgy a rendszerben nincs több pénz, mint volt. Szerintem azzal keverted ezt a folyamatot, amikor az állam vesz meg dolgokat az általa fedezet nélkül előállított pénzből. Ez a példa is azt hivatott szemléltetni, hogy nincs közvetlen kapcsolat a pénzromlás és az infláció között.

https:/hu.wikipedia.org/wiki/Infláció

"Ma 12:17:13
Arról nem is beszélve, hogy pl a forint vásárlóértékét az is befolyásolja, hogy az egyes valutákhoz képest éppen mennyire erős, vagy gyenge. Aminek gondolom említenem sem kell, semmi köze az inflációhoz."

Ilko.
Az hogy a magyar ft mennyire erős de inkább gyenge az egyes valutákhoz képest az igen, valóban befolyásolja a ft vásárlóértékét. Eddig értettünk egyet.
Az hogy ennek semmi köze az inflációhoz hatalmas tévedés.
Az import termékek drágábban kaphatóak lesznek az árfolyamgyengülés miatt. Ez gerjeszti az inflációt.
Sőt, az inflációnak is van köze az árfolyamhoz. Ezek kölcsönösen oda-vissza hatnak egymásra.
Látva milyen sz@r a helyzet ami az inflációs adatokban is tükröződik, az állampapírt tartó külföldiek akik MO-t külsőleg finanszírozzák, eladják papírjaikat és ezzel gyengítik a Ft-ot.

"Hm, tehát akkor ha defláció van, erősödik a pénz. Vagy mégsem?

Vajon ha a jegybank fedezet nélkül kibocsát államkötvényt, akkor mi történik a pénz vásárlóerejével? Vagy ha a kamatszint változik, mi történik a pénz vásárlóerejével? Szerintem ezt picit gondold át."

Fedezet nélküli államkötvény kibocsátás több pénzt juttat a gazdaságba fedezet nélkül, infláció növelő a pénz vásárlóereje csökken, mert minden drágul. Jelenleg ezt csinálja MO. (de már régóta, meg amúgy is mindenki, USA is)
Kamatszint változik? Nem mindegy milyen irányba. Aszerint van a válasz.

Deflációban a termékek lesznek olcsóbbak a pénzhez képest, ugyanazért a pénzért több terméket és szolgáltatást kapsz meg, az infláció ellentéte. Így lehet hülyén hangzik de a pénz igen is "erősebb" lett, csak ilyet nem mondunk. Vagy a termékek értéktelenedtek el (1929-es válság túltermelés), mindez csak játék a szavakkal.

Azt tanítják a defláció káros, de azért nekem baromira jó volt amikor az volt. :)


"Szerintem Viva nem azt állítja, hogy nincs másfajta pénzromlás, mint az infláció, hanem azt, hogy az infláció minden esetben pénzromlás. Max kicsit pongyolán fogalmazott, amikor azt írja, hogy "a pénzromlással azonosítani igen is jogos".
Benefit of the doubt :)"

Azt állítom bármilyen okból is romlik a pénz annak előbb-utóbb inflációs velejárója is lesz.