Off topic hozzászólásai

Jó reggelt, jó offolást kívánok mindenkinek!!! :)))
Van még víz a Dunában, sőt emelkedett valamennyit a vízszint.
Árvíz majd tavasszal várható...

Jó reggelt!

A katonasdival kapcsolatban, a méhen belül volt hasonlóan vagy majdnem olyan jó dolgom, mint katonaek. A kiképzést leszamitva! Ott volt pár álmatlan ejszakam egy skizofrén részeges idősebb baka miatt, de a szép emlékek maradtak inkább bennem :)

Off!
A Dunában van még víz?
A múlt héten ültettem egy korai cseresznyefat, hihetetlen száraz volt a föld! (most is az)

DrErósz, igazad van, ha nem is engedjük el, tereljük vidámabb síkra a témát:
"Honvéd elvtárs, szaladjon fel oda a dombra, nézze meg, ott vagyok-e a bokor alatt!"
...
"Jelentem, őrmester elvtárs, ott tetszik (sic!) lenni."
"Hogy???"
"Jelentem, egy darab papírral tetszik letakarva lenni!"

Azt hiszem, Soma pont erről beszélt, amikor ezt írta: "naná, hogy csupa jóról regélnek. Főleg egy nőnek. Nem lenne szimpi, ha siránkozna, nem igaz? Hát persze, hogy azt mondja, amit kell... Nem hazudik, csak nem mond el mindent."
Nekem is fülig ért volna a szám, ha a barátnőm meglátogatott volna, és nem keserítettem volna el holmi siránkozással.
Tapolca egyébként viszonylag jó helynek számított. Nem első lépcsős laktanya volt.

Tényleg van pszichológiai teszt? Az én időmben nem volt. A seregen belül meg már végképp nem volt kihez fordulni.

"Nem vagyok egy pesszimizmus, de, hogy maguk rábasznak az rizikó!"

Jó reggelt, jó offolást kívánok mindenkinek!!! :)))
Szerintem hagyjuk a katonásdit. Én is voltam, kényszerből mint olyan sokan mások, de nem tetszett.
Tettem amit kellett, de nem hittem, hogy ennek bármi haszna volna.

Amikor én katona voltam 1000 -en biztosan voltunk sorkatonák.Két - három lányról hallottam, akikhez lehetett menni.
A "gyíkhúst" /különleges vagdalthús konzerv/ is elfogadták fizetségként,csak sok kellett belőle:)
Utána biztosan vitték a Közértbe, és háromnegyed áron eladták:)

Látom még mindig katonáskodtok.

Én azt mondom: Aki akar vonuljon be. Biztos van aki ezt szereti.
De én nem akarok lövöldözni. Se más férfiakkal együtt lakni.
Se azt hogy se szabadidő se magánélet.

Férfi lettem katonáskodás nélkül is. Felelősségteljes vagyok és keményen dolgozok.
Szóval...Nagyon örülök hogy nem lettem katona.

Igazad van, nem hiányzik egy újabb háborús vereség, volt belőle elég az utóbbi ötszáz évben... :(

Sziasztok!
Soha ne legyen háború, de az itteni hsz-kat olvasva, sokan ezt is a hölgyekre bíznák, mert vannak benne nehézségek!
Ez is egy társadalmi tükör, csak nehéz belenézni. Az egyéni érdek fontos, de vannak fontosabb dolgok!
Ennyi elferdített dolgot, még az oldal alap témájában is nehéz találni!

Peace and love!D
Jó pihenést mindenkinek!

Én is imádom..:)

Frappáns végszó , Csík az egyik nagy kedvencem.............

https:/www.youtube.com/watch?v=6Wz2f9T01l0

Engedem..hagy menjen..:)))

Erről van szó. Mindenkinek megvolt a maga túlélési technikája... Kinek jól sikerült, kinek kevésbé...

Én fiatal voltam és az akkori páromat is be vitték..Tapolcára..Mentem hozzá vittem a kaját és soha nem volt rossz kedve..nem fogta fel világvégeként a dolgot..igen a kezdet ott se könnyű..de el múlik...

A jelek szerint benned maradtak sérelmek. Amikor bementem, elég flegma srác voltam. Ha megkérdezték az öreg katonák: Tápi, anyád tudja itt vagy, he?, akkor azt mondtam, most már igen, mert anyád megírta neki.
Hagytam, hogy azok a hónapok átfolyjanak rajtam. A leszerelés éjszakáján azt mondta egy hadnagy: maga honvéd elvtárs ugyanolyan balf.. katonaként szerel le, ahogy bejött. Mondtam neki, ez volt a cél. Nem nevetett.
A monotonitás engem is megviselt, a szívatásokkal nem foglalkoztam, sunnyogtam, ahol csak lehetett. Le kellett tudni, hát letudtam.
Szerintem lassan elengedhetnénk ezt.

Hát van pszichologiai teszt ott ki kéne derülnie ha valaki nem alkalmas..mi lenne ha háború lenne???? :))) Van igazad persze de a katonaság arról is szól ha szarba van a haza meni kell...bár jobb ezek szerint ha fizatatt hadsereg van mert ők tudják mi a kötelességük..és nem pisilnek be...A mindennapi meló is elég egyhangú mindenkinek..de ki kell bírni....A katonák meg mennek eltávra és jó sok puncit össze szednek..hidd el...:)

Az öngyilkosság csak egy példa volt. El is felejtheted. Bár nem a legrosszabb példa. Tudod, több kell gyenge jellemnél ahhoz, hogy valaki 18 évesen a szájába vegye a géppisztoly csövét. Nem a 22-23 éves teljes idősök között szokott előfordulni, hanem a gimnáziumból frissen kikerült előfelvételisek között. Egész addigi életében ő volt a gyerek a családban. Nem volt más dolga, mint tanulni, és ebben mindenki segítette a környezetében, családtagok, diáktársak, tanárok. Bevonuláskor minden egycsapásra megváltozik. Kiszakad a megszokott, sőt, egyedül ismert környezetéből. Olyanok közé kerül, akik lépten-nyomon éreztetik vele fizikai fölényüket, megalázzák, kegyetlenkednek vele, miközben szellemileg meg sem közelítik az intellektusát. És ennek semmi köze a katonasághoz, honvédelemhez, kiképzéshez. Ezek csak a katona"társak", akik csak egy könnyű prédát látnak benne, akin szabadon hatalmaskodnak, és ezt nagy élvezettel és lelkesedéssel használják ki, tudván, hogy katonaság után, az életben, munkahelyen, a társadalomban majd fordul a kocka, és majd az effélék lesznek az ő főnökei, hát most utoljára még kihasználják a soha vissza nem térő alkalmat.
Ezeknek gyenge a jelleme, nem azoknak, akik öngyilkosok lettek.
"Nem jó a kaja?" Eszembe sem jutott.
"Nincs punci... bár ez nem igaz" Nekem akkoriban pont volt barátnőm, de egy év alatt csak négyszer tudtuk megoldani, hogy összejöjjünk. Egyébként meg hány katona jut egy dugható puncira egy olyan helyőrségben, ahol a sorállomány létszáma meghaladja a település teljes lakosságáét?
Gondolj csak bele, ezeknek a 18 éves kölyköknek jelentős része, akkoriban talán a többsége még szűz volt. De már eléggé felnőtt ahhoz, hogy a hazája elvárja, hogy az életét adja érte, ha úgy alakul. Érzed a kontrasztot?
(Amikor az oroszok bementek Afganisztánba, azt onnan tudtuk meg, hogy beriadóztattak bennünket, felpakoltuk a laktanyát a teherautókra, és két napig riadókészültségben vártuk, hogy megyünk-e internacionalista segítséget nyújtani az elvtársaknak. Békeidőben!)
"van aki csupa jó élményről beszélt" Gondolhattam volna, hogy ebből indulsz ki. Én is tudnék humoros, szórakoztató történeteket mesélni, és én sem szívesen beszélek a rossz élményeimről. Az örömkatonák meg naná, hogy csupa jóról regélnek. Főleg egy nőnek. Nem lenne szimpi, ha siránkozna, nem igaz? Hát persze, hogy azt mondja, amit kell... Nem hazudik, csak nem mond el mindent.
Azt is számold bele, hogy az idő minden emléket megszépít.
Vajon meséltek-e vicces és érdekfeszítő történeteket a napok egyhangúságáról, a felettesek szivatásairól, a haszontalan feladatokról, amelyeket csak azért kellett végezni, hogy a katona ne unatkozzon, a szabadságvesztéssel egyenértékű bezártságról, az unalomról, a szellemi eltompulásról, meg ilyenekről? Nem, ilyesmiről nem lehet vicces és érdekfeszítő történeteket mesélni...
Kíváncsi vagyok, hogy a neked többséget jelentő, csupa jó élményről beszámoló örömkatonák közül hány százalék maradt benn továbbszolgálni, hogy ugyanazt a csupa jó élményt immár úgy élje át, hogy még pénzt is kap érte? Ugye, nem sok...
Egy százalék sem. Fél tucatnyi továbbszolgáló sem akadt egy kétezer fős ezredben. Hát, ennyit a csupa jó élményről és a többségről.